Reggel anyáék őt köszöntötték először, mivel ő volt az idősebb. Hihetetlenül hangosan horkolt, a feje a párnája alá volt temetve. Apa megveregette a hátát, hogy keljen fel. Lassan kihúzta a fejét a párna alól majd megdörzsölte a szemét.
- Boldog szülinapot drágám!-köszöntötte anyu, majd apu is boldog születésnapot kívánt neki. A kezében egy mini torát tartott, ami tele volt habbal. Jeremy elmosolyodott és megköszönte a tortát.
- V fenn van már?-kérdezte sunyi arckifejezéssel.
- Még nincs, most akartunk menni hozzá.-felelte anyu.
- Hm..neki is csináltál ilyet, igaz?-anyu bólintott.- Ha nem lenne gond, akkor először én köszönteném.-anyu átadta neki a torát, ő pedig vészjósló mosollyal közeledett a szobám felé.
Annyira aludtam, hogy közben a nyálam is kifojt a párnámra ezzel nedvessé téve a fél arcomat. Hallottam ugyan, hogy valaki belép, de nem törődtem vele.
- Victor...-hallottam a nevem miközben a vállam rángatta valaki.
- Hm..-nyögtem, de nem akartam még felkelni.
- Victor!-hallottam meg ezúttal Jeremy erőteljesebb hangját mire lassan kinyitottam a szemem és ránéztem.- Boldog szülinapot öcskös!-mondta hangosan és a képembe nyomott egy nagy,habos süteményt.
- A jó édes nénikédet!-kiáltottam majd kipattantam az ágyból és utána futottam. Kacagva futott végig előttem le a lépcsőn majd át az egész nappalin, a konyhán, végül a földszinti fürdőszobába zárkózott be. Anyu képedve nézte végig a fogócskánkat, majd mikor megfordultam, akkor hasított bele a nevetés.
- Nem vicces, ezt megehettem volna!-vágtam hozzá majd az mutató ujjammal végigsimítottam az arcomon és lenyaltam róla krémet.
- Megkaphatod az enyémet.-hallottam Jeremy hangját a fürdőből.
- Ajánlom is!-feleltem.
Azt vártam, hogy mikor jön ki a fürdőből, de még mindig benn volt. Anyu ekkor magához hívott és ideadta Jeremy tortáját is. Elmosolyodtam. Hm..édes a bosszú, bár kár a finom mini tortáért. Hangokat kezdtem imitálni, mintha felmentem volna a lépcsőn, de közben az ajtó háta mögött lapultam meg. Jeremy lassan nyitni kezdte az ajtót. Először csak a fejét dugta ki, de ez épp elég volt.
- Elment már?-nézett rá anyura, mire előugrottam és az arcába nyomtam a süteményt.
- Boldog szülinapot Remy!-becéztem ismét és hahotázásba fogtam. Kijött a fürdőből majd végig törölte az arcát.
- Nem is rossz.-tette hozzá és megnyalta a száját.
- Na jó, ha már felköszöntöttétek egymást, akkor én is had köszöntsem fel a másik fiamat.-jött oda hozzám anyu majd nekem is boldog szülinapot kívánt. -Menjetek mossátok meg az arcotokat.-utasított minket, mi pedig eleget tettünk a kérésének és megmosakodtunk. Mikor készen voltunk átvedlettünk egy másik szerelésbe és lementünk a nappaliba tévét nézni. Anyu meghökkenve nézett ránk.
- Mi az?-kérdezte Jeremy.
- Itt ültük a nappaliban és...-nézett rá a tévére.- Spongyabobot néztek?
- Miért, ez jó rész.-feleltem és visszapillantottunk a tévére.
- Semmi pia, semmi buli? Húsz évesek lettetek, már megengedett.
- Értettük anyu a burkolt célzást, hogy ideje elköltözni!-mondtam mosolyogva, mire Jeremy is követett.
- Nem, nem erre értettem, csak nem hittem volna, hogy a mai napon ez lesz.
- Anya, még csak dél van...és éppen Spongyabob megy. Még bármi lehet.-fejezte be Jeremy és tovább néztük a műsort. Párszor felnevettünk a vicceken, vagy a vicces történéseken, mint kér óvodás.
- Ezek sosem fognak felnőni.-tette hozzá anyu halkan, miközben a konyhában sündörgött és közben minket figyelt. Az igazat megvallva nem hittük volna, hogy bármi fog történni ezen a napon, de túl korán gondoltuk ezt.
Miután lement a Spongyabob maraton, teletömtük a hasunkat kajával és az anyu által sütött tortával és szinte az egész napot végigültük a kanapén este hét óra körül megszólalt a csengő. Anyu nyitott ajtót, amin a barátaim léptek beljebb.
- Csók Mrs.Young, a fiúk?-kérdezte Josh, Dimitivel, Cindy-vel, és Chloe-val az oldalán.
- A nappaliban, Spongyabobot néznek.-forgatta a szemét anyu.
- Ez rájuk vall..-nevettek mindannyian. Anya már tudta, hogy miért jöttek, de mi a legkevésbé sem tudtuk. Ahogy beléptek a nappaliba meghökkenve néztünk rájuk.
- Boldog szülinapot srácok!-kiáltották mindannyian egyszerre, mi pedig csak mosolyogni bírtunk. Odamentünk hozzájuk, és mindenkinek köszönetet mondtunk.
- Köszönjük, de ti mit kerestek itt este hétkor?-vontam fel a szemöldököm, de persze boldog voltam, hogy a barátaim eljöttek.
- Megtudjátok, ha összeszeditek magatokat, kikapcsoljátok a szivacsos mesét és velünk jöttök.
- Igaz, nem valami extrém dolog, mert azokat utálom.-tette fel a kezét védekezően Jeremy.
- Nem, nem az, csak öltözzetek.-sürgetett minket Dimitri. Anyura néztünk.
- Hallottátok, gyerünk öltözzetek!-parancsolta, mi pedig felmentünk, hogy valami elfogadhatóbb cuccba bújjunk a mackónadrág és elnyúzott felső helyett. Mire készen voltunk a többiek már kinn álltak, indulásra készen Cindy autójával.
- Elárulnátok hová megyünk?-kérdeztem, de természetesen a barátaink nem voltak hajlandóak ezt megmondani. Végül a jégkorcsolya pályánál lyukadtunk ki, ahol már temérdek ember korcsolyázott.
- Ez komoly? Tudod jól, hogy nem tudok korcsolyázni!-mondtam, de közben nevetnem kellett.
- Hát most megtanulsz! Na gyere.-karolt belém Cindy bátorítóan és elindultunk a bejárat felé. Kikértük a megfelelő cipőket, és néhány perc küszködés után elindultunk a pálya felé. Ahogy megéreztem a lábam alatt a szilárd és csúszós talajt meginogtam.
- Ugye, megtartasz majd?-kérdeztem Cindy-re nézve, aki elnevette magát.
- Hát persze, hogy meg. Nyugi, ügyes leszel.-biztatott továbbra is. Nekem kellett volna, őt bátorítanom, de túlságosan bénának éreztem magam. Lassan indultam neki, miközben a barátnőm belém karolt. A többiek persze sokkal magabiztosabbnak tűntek és rögtön a pálya közepére merészkedtek. Én és Cindy a pálya szélénél maradtunk és csak lassan haladtunk előre. Annak ellenére, hogy születésnapom volt, úgy éreztem magam, mint egy randin. Cindy-re mosolyogtam.
- Hol tanultál meg korizni?
- Nem tudok korizni.-felelte somolyogva.
- Pedig elég profinak lááátszol.-feleltem, de közben majdnem hátra vágódtam, ahogy nem figyeltem a lábam elé. Cindy gyorsan megtartott, én pedig magamhoz húztam. Egymás szemébe mosolyogtunk majd puszit nyomtam az orrára. Ahogy ott álltunk, hirtelen megszólalt a hangosbemondón egy hang:
- Boldog születésnapot kívánnak Jeremy-nek és Victor-nak legjobb barátaik. Josh, Dimitri, Chloe és Cindy. Boldog születésnapot srácok!-a tömegben megkerestem a többiek tekintetét, akik integetni kezdtek majd újra Cindy-re néztem.
- Ez még nem minden.-mosolygott, mire a korcsolyapálya melletti kis büféből két lány közeledett felénk a kezükben egy tortával. Hirtelen Jeremy és a többiek is ott teremtek mellettünk és énekelni kezdtek. Ahogy egyre csak énekeltek volt, aki a tömegből is bekapcsolódott hozzájuk. A bátyám és én csak álltunk ott és ügyeltünk rá, hogy egyikünk szeméből se folyjon le a könny az arcunkon. Még egyiküknek sem volt része ilyen köszöntésben, Mikor befejezték az éneket egyszerre fújtuk el a húsz darab gyertyát a torta tetejéről. Az igazat megvallva, semmit sem kívántam, hiszen többet nem is kérhettem volna annál, ami ott, akkor körülvett engem.
Miután megvolt a köszöntés korcsolyáztunk még egy órát majd elhagytuk a pályát.
- Na és most?-kérdeztem, hiszen magától értetődő volt, hogy itt még nincs vége az estének. Josh-t ismerve, ő még itt nem hagyta volna abba.
- Látjátok ott szemben, azt a pofás kis klubbot?-Helyben vagyunk, gondoltam.Gondolhattam volna, hogy piálást tervez estére gyerekkori cimborám. Jobban belegondolva a dologba, nem elleneztem a dolgot.
- Jó, miért is ne?-néztem a többiekre.
- Na erről van szó! Szülinaposok, a vendégeink vagytok, de csak lassan az italokkal.-tette hozzá Dimitri és elindultunk a szórakozóhely felé. Ahogy bejutottunk és levettük a kabátokat észrevettük, hogy Chloe és Cindy kabátja alatt szexi ruhák díszelegnek. Én és Dimitri egymásra néztünk majd Cindy-hez mentem és hátulról átöleltem. Végig simította a karomat.
- Miattam öltöztél így ki? Mert ha igen, akkor nagyin bejön.-búgtam a fülébe és megcsókoltam a nyakát. Szembe fordult velem.
- Látom megtette a hatását.-mosolygott és megbökte az orrom hegyét.- Gyere, menjünk beljebb.-mondta majd a kezemnél fogva a többiekhez húzott, akik a bárpult melletti boxban ültek.
- Na ki mit kér?-kérdezte Josh csillogó szemekkel, bulira készen.
- Mindegy, csak ne üssön ki annyira.-ordibáltam túl a hangos zenét.
- Akkor vodka, tequila és wiskey, meglesz!
- Azt mondtam ne üssön!-kiáltottam Josh után, de addigra már eltűnt a tömegben, Dimitri-vel együtt.
- Szerinted jó vége lesz ennek?-kérdezte Jeremy.
- Nem tudom.-vontam vállat és elnevettem magam. Pár perc múlva a fiúk kezükben a poharakkal tértek vissza.
- Áá, itt az első kör!-tett le elénk Josh a pohár tequilákat, amiket a koccintás után egyszerre hajtottunk fel.- Ez kurva jó!-boxolt bele a levegőbe Josh, miután lehúzta.
- Srácok, ti igyatok csak nyugodtan, mi megyünk táncolni.-mondta Cindy majd Chloe-val együtt táncolni mentek. A csini kis rucikban valami eszméletlenül jól néztek ki és ezt Dimitri is megerősítette.
- Ezek kiakarnak minket készíteni.-kiáltotta a fülembe Dimitri, amit csak egy bólintással igazoltam. Jeremy csak mosolygott.
- Neked is kellene egy nő, nem gondolod?-hajolt hozzá Dimitri.
- Nem is tudom..elvagy most így, egymagam.-Dimitri billegetni kezdte a fejét, miszerint nincs igaza Jeremy-nek, de közben Josh ismét italokkal jelent meg.
- Ne már!
- Mi van? Na, húzzátok lefelé!-mondta és nagyobb poharakat tett elénk, amiben vodka volt. Nem ellenkeztünk, így kiürítettük a poharakat.
Az este további részében a poharak egyre csak gyűltek az asztalunkon. Mindannyian ittunk, kivéve Cindy-t, aki csak az este elején ivott egy pohárka tequilát, mivel ő vezetett. Ahogy gurítottuk lefelé a piákat, úgy éreztem, ahogy egyre jobban érzem magam. Josh az egész klubnak bemutatta a spéci mozgását, amit nem ütemre csinált, Jeremy jobbra-balra ingadozott, Dimitri pedig nevetett. Sokat. Nagyon sokat, szinte egész este mindenen. Chloe és Cindy voltak azok, akik tartották magukat. Én persze össze-vissza beszéltem és vagy ötször megkértem Cindy kezét, mintha a rögeszmémmé vált volna.
Hajnali egy óra lehetett mikor a lányok összekapartak minket és elhagytuk a helyiséget. Bezsúfoltak minket a kocsiba és elindultunk haza. Közben a srácokkal a hátsó ülésen rákezdtünk Adele-tól a Someone like You című dalra. Nem tudtuk, hogy honnan jött az ötlet, de akkor jó ötletnek tűnt.
Először Josh-t tettük ki, majd Chloe-t és aztán Dimitri-t. Mikor beértünk az utcánkba Cindy leparkolt a házuknál és kiszedett engem és Jeremy-t a kocsiból.
- N-nem kell, megy egyedül is..-lökte el magától finoman Jeremy Cindy-t és botladozva megindult a házunk felé. A házkulccsal kezdett babrálni, amit nem tudott belehelyezni a kulcslyukba.
- Victor!-kiáltott át nekem az utca másik oldalára teli torokból.- Nem megy bele!-kezdett nevetni, amit én is nevetéssel nyugtáztam.
- Gyere, hazaviszlek.-karolta át a derekamat Cindy majd átvitt a házunkhoz. Közben segített kinyitni a ház ajtaját, amin Jeremy szó szerint beesett és bevonszolta magát a konyhába.- Kicsim, azt hiszem, hogy sok volt az ivás, nem gondolod?
- Nem volt, nem volt, nem volt!-énekeltem.- Talán egy kicsit!-mutattam az ujjaimmal és elnevettem magam.
- Menj és aludd ki magad, reggel átjövök.
- Várj, várj egy kicsit.-húztam vissza a karjánál fogva.- Nem akarsz velem aludni?-kérdeztem kiskutya szemekkel.
- Bármikor itt aludnék, de most 'hót részeg vagy.-nevette el magát Cindy.- Majd máskor.-puszilta meg az orrom hegyét és átsétált a másik házhoz. Lebiggyesztettem az alsó ajkam és becsuktam magam előtt az ajtót.
- Remy! Hol francba vagy?-kérdeztem majd megláttam a fényt a konyhában. Jeremy a kezében egy ollóval egy fekete ruhadarabot vagdosott miközben a konyhapultnak dőlt.
- Te meg, mi a jó életet csinálsz? Hol szereztél te ollót?-kérdeztem. Lassan rám emelte a tekintetét és vigyort húzott az arcára.
- 'Tanátam a 'fiókba.-felelte és nevetni kezdett, aminek hatására én is rákezdtem anélkül, hogy megkérdeztem volna, hogy a fekete anyagot honnan szedte. A nappaliba mentem és hanyatt vágtam magam a kanapén. Visszaemlékezve Jeremy kérdésére, magamban megválaszoltam. Nem, nem lett jó vége. Legalábbis reggel mind ezt gondoltuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése