*Victor POV*
Másnap nem szólt az ébresztőóra ezért nyugodtan aludhattam. Körül belül tíz óra lehetett mikor felkeltem. A konyhából kiszűrődő palacsinta illata keltett fel és akár csak a mesékben az illat az orromnál fogva ragadott meg és húzott ki az ágyból. Egy ásítás után a konyhába mentem. Anya épp a palacsintát sütötte majd láttam, ahogy apa átöleli hátulról. Már tizenkilenc éve éltem együtt a szüleimmel de ilyen pillanatok ritkán adódtak. Látszott rajtuk, hogy szeretik egymást és szerettem volna, ha én is ilyen társat találok magamnak. Érthetetlen módon rögtön Cindy-re gondoltam de megráztam a fejem és közelebb mentem.
-Jó reggelt.-üdvözöltem őket majd a hűtőhöz mentem.
-Jó reggelt Victor.-köszönt apu majd anyu is. Közben kivettem a hűtőből egy doboz narancslevet és nagyot kortyoltam belőle. Apám rögtön megszólalt.
-Pohár!
-Bocs.-mondtam majd elvettem egy poharat és öntöttem.
-V ülj le, már van kész palacsinta.-mondta anya én pedig azonnal az asztalnál termettem. Apu velem szemben olvasta az újságot. Anyu pár perc múlva elénk rakta a palacsintát, ami mellé lekvár vagy juhar szirup dukált.
Már elkezdtem enni mikor anya megszólalt.
-Na és kisfiam, ma hová mentek Cindy-vel?-a palacsinta majdnem a torkomon akadt de sikerült lenyelnem.
-Randi? Nekem miért nem szóltál?-nézett rám apu.
-Úgy gondoltam, hogy moziba megyünk utána pedig még elviszem valahová és azért nem szóltam mert úgy gondoltam nem igazán érdekel.
-Már miért ne érdekelne?
-Chen, ezt majd később megbeszélitek, de nekem lenne egy ötletem, hogy hová vidd.-mondta anya. Ha már szervezkedni kezd abból jó nem sül ki.
-És mi lenne az?
-Vidd el a Cloud Gate-hez.-anyára néztem.
Másnap nem szólt az ébresztőóra ezért nyugodtan aludhattam. Körül belül tíz óra lehetett mikor felkeltem. A konyhából kiszűrődő palacsinta illata keltett fel és akár csak a mesékben az illat az orromnál fogva ragadott meg és húzott ki az ágyból. Egy ásítás után a konyhába mentem. Anya épp a palacsintát sütötte majd láttam, ahogy apa átöleli hátulról. Már tizenkilenc éve éltem együtt a szüleimmel de ilyen pillanatok ritkán adódtak. Látszott rajtuk, hogy szeretik egymást és szerettem volna, ha én is ilyen társat találok magamnak. Érthetetlen módon rögtön Cindy-re gondoltam de megráztam a fejem és közelebb mentem.
-Jó reggelt.-üdvözöltem őket majd a hűtőhöz mentem.
-Jó reggelt Victor.-köszönt apu majd anyu is. Közben kivettem a hűtőből egy doboz narancslevet és nagyot kortyoltam belőle. Apám rögtön megszólalt.
-Pohár!
-Bocs.-mondtam majd elvettem egy poharat és öntöttem.
-V ülj le, már van kész palacsinta.-mondta anya én pedig azonnal az asztalnál termettem. Apu velem szemben olvasta az újságot. Anyu pár perc múlva elénk rakta a palacsintát, ami mellé lekvár vagy juhar szirup dukált.
Már elkezdtem enni mikor anya megszólalt.
-Na és kisfiam, ma hová mentek Cindy-vel?-a palacsinta majdnem a torkomon akadt de sikerült lenyelnem.
-Randi? Nekem miért nem szóltál?-nézett rám apu.
-Úgy gondoltam, hogy moziba megyünk utána pedig még elviszem valahová és azért nem szóltam mert úgy gondoltam nem igazán érdekel.
-Már miért ne érdekelne?
-Chen, ezt majd később megbeszélitek, de nekem lenne egy ötletem, hogy hová vidd.-mondta anya. Ha már szervezkedni kezd abból jó nem sül ki.
-És mi lenne az?
-Vidd el a Cloud Gate-hez.-anyára néztem.
- Ez komoly? Ahhoz a bab alakú, tükrös szarhoz? Mit lehet azon nézni?-kérdeztem.
- Jó, mondjuk az nem romantikus.
- Majd én megoldom. Bízzátok rám. De azért köszi, az ajánlatot.-mondtam egy kacsintással és tovább ettem a palacsintát.
*Eközben Cindy-éknél*
- Már ilyen korán fenn vagy?-kérdezte Cindy anyukája,Kim meglepetten hiszen tudni illik, hogy Cindy képes akár délig is aludni.
- Igen, kicsit izgulok.-felelte Cindy.
- Ne izgulj, biztos jó lesz.-lépett közelebb Kim a lányához és megsimogatta a vállát. Közben a családapa, Eli is csatlakozott.
- Na szóval mikor is lesz ez a randi?-kérdezte karba tett kezekkel.
- Ma lesz és moziba megyünk.-felelte Cindy.
- Csak a mozinál nehogy több legyen belőle.-mondta Eli komoly arccal majd kivett a hűtőből egy üveg vizet.
- Jaj apa, nem lesz semmi, csak mozi és kész. Amúgy is, nem a kocsit kellene szerelned?
- Az ráér. De ha megtudom, hogy a srác illetlen volt akkor...
- Tudom, ha megtudod a kocsi után kötöd egy karabinerrel és végig húzod az utcán.-felelte Cindy a szemét forgatva.
- Pontosan.-bólintott Eli majd kiment.
- Anya... a férjed őrült.-nézett rá Cindy az anyjára, aki még ha kicsit szégyellve is, de bólintott, miszerint Eli néha tényleg túlzásba esik.
- Amúgy mikor jön érted Victor?
- Este hatkor.
- Mivel mentek?
- Szerintem busszal.
- Nincs jogosítványa?-kérdezte Kim meglepődve.
- Szerintem nincs, de nem szégyen az. Már nem azért, de neked sincs harminchét éves létedre.
- Igazad van.-bólintott Kim- Na jó, elkezdek főzni, addig megtennéd, hogy meglocsolod a virágaimat?
- Persze.-mosolygott Cindy majd kiment.
*Victor-ék háza*
Miután befejeztem a reggelit felmentem a szobámba, bekapcsoltam a laptopom és felléptem a közösségi oldalra. Mikor bejelentkeztem a szemem egy értesítés szúrta ki, miszerint valaki bejelölt. Kíváncsian néztem meg mire elmosolyodtam. Megláttam egy ismerős arcot, akivel már egy közös emlékünk is maradt a fogdáról. A neve is ismerős volt, Dimitri Peterson. És minő meglepő, nem feketében volt.
Természetesen visszajelöltem neki és kíváncsian vártam, hogy mikor futok vele össze az utcán.
 |
| Dimitri Peterson |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése