17.~

Ma már nem akartam Cindy-t zaklatni,-hiába küldte el a számát- úgy terveztem, hogy holnap mondom el neki.
*Eközben a hotelnál*
Jeremy az ágyon ült és egy számot tárcsázott. Pontosabban az árvaház telefonszámát. Az egyik dolgozó vette fel.
-Hallo?!-hallatszott egy női hang. Jeremy felismerte.
-Szia Katie néni, Jeremy vagyok. Emily ott van?
-Szia! Pillanat és adom.-várt pár percet majd meghallotta a kislány hangját.
-Szia Jeremy.
-Emily...jó hallani a hangod. Hogy vagy?
-Jól. De kicsit unalmas nélküled.
-Nélküled is. És a többiek? Fogadtak örökbe valakit?
-Nem. Minden olyan, mint amilyen volt.
-Értem.
-Mikor jössz látogatóba?-kérdezte Emily.
-Még nem tudom. Talán a jövőhéten, fogalmam sincs.
-Na és megtaláltad a testvéred?-ez kicsit elgondolkodtatta Jeremy-t.
-Igen. Azt hiszem meg. De még nem beszéltem vele.
-Miért?
-Nem tudtam hogyan közeledjek felé. De muszáj leszek valahogy.
-Remélem egymásra találtok és boldog család lesztek.-ez igazán meghatotta a fiút.
-Igen, jó lenne. De az igazi családom mindig is ti lesztek.
-Hiányzol Jeremy.
-Te is nekem. Majd még beszélünk. Szia.-köszönt el majd letette.
*Jeremy POV*
Mikor lettem a telefont elgondolkodtam. A gondjaimat egy tizenkét éves kislánnyal osztottam meg, aki egyben a legjobb barátom is volt. De az is eszembe jutott, hogy ha nem ismernének még pedofilnak is néznének, de aggodalomra nem volt ok. Mindenesetre tartottam magam ahhoz, amit Emily-nek mondtam és megakartam találni az öcsémet. Azt már tudtam, hogy hol dolgozik de mégsem állíthattam csak úgy be. Viszont még a nevét sem tudtam és arra sem volt ötletem, hogy hogyan deríthetném ki.
Csak ellöktem magamtól a telefont és elterültem az ágyon.
***
*Victor POV*
Másnap meglepően kipihentem ébredtem és nem értettem, hogy miért. Viszont mikor az órára néztem minden világossá vált. Nyolc órát mutatott az a rohadt óra. Először még nyugodtan feküdtem az ágyban majd beugrott, hogy már majdnem két órát késtem. Mint aki alatt forró parázs lett volna úgy ugrottam ki az ágyból majd fogmosás, mosdás és fésülködés nélkül felöltöztem és spurizni kezdtem. Annyi szerencsém volt, hogy elkaptam egy buszt, ami éppen akkor indult mikor odaértem. Mikor felszálltam és leültem megnéztem a telefonom, amin összesen hat nem fogadott hívás volt mint Josh- tól, mint Ashley-től.
Pár perc múlva már a boltnál voltam. Mikor beléptem csodálkozva néztek.
-Ezt a főnök inkább ne tudja meg.-mondtam majd szó nélkül a kasszához mentem, ahol Josh helyettesített. Jobbnak látta ha semmit sem mond ezért csöndesen elhagyta a helyem. De Ashley nem volt ennyire diszkrét.
-Öcsém...két órát késtél, úgy nézel ki, mint akit most húztak ki egy kutya szájából, a hajadról meg inkább semmit sem mondok.
-Nem csörgött az ébresztő.-ásítottam közben.
-Többet ilyen ne forduljon elő kérlek. És nyugi nem mondjuk el a főnöknek.-nyugtatott meg Ashley majd elment.
-Úgy látszik nem csak én jártam meg a múltkor a hajammal.-kezdett nevetni az én drága jó barátom.

- Szerintem ezt most hanyagoljuk.-feleltem kedvetlenül.

-Szerintem szedd magad rendbe.-javasolta Josh majd a személyzeti mosdóba mentem, ahol megmosdottam és megcsináltam a hajam. Elmondásuk szerint mikor kiléptem a mosdóból máris jobban néztem ki.
-Már volt Lisa?-érdeklődtem.
-Igen. -felelte Josh.
-És...Cindy nem volt vele.
-Nem, nem volt de miért érdekel ez téged?-kérdezte Josh miközben a szemöldökeit fel-le mozgatta.
-Csak úgy.-vontam meg a vállaim. Josh nem nyaggatott tovább és így nyugodtan tudtunk dolgozni.
Munka után úgy terveztem, hogy beugrok Cindy-hez de megelőzött.
Éppen kanyarodni akartam a kapuhoz mikor kilépett a házból.
-Victor! Épp hozzátok készültem.
-Én pedig hozzátok.-mondtam mosolyogva.

- Na? Van valami fejlemény?-kérdezte karba tett kezekkel.

- Igen. A neve Jeremy lett volna, de mit kezdünk ezzel?

- Figyelj, tényleg meg akarod találni igaz?-bólintottam miszerint igen, nagyon is megszeretném.

- Akkor kérj egy szabadnapot a munkahelyen, ugyanis kórházba megyünk.

- Minek?-nem értettem, hogy minek mennénk kórházba.

- Kideríteni, hogy valóban meghalt-e, vagy nem. Ha meghalt, akkor nincs anyakönyvi kivonata.-meglepett, amit mondott. Eddig hogy nem jutott eszembe? Már kezdtem magam beleélni, de ott volt még egy dolog:

- Nem rossz ötlet, de hogyan fogjuk megszerezni?

- Ezen még gondolkodom, de holnapra valahogy intézz el magadnak egy szabadnapot és mondjuk egy órakor találkozunk. Rendben?

- Oké.-bólintottam, de mielőtt bementem volna utána fordultam.- Kösz, hogy segítsz.-mosolyogtam.

- Ugyan, semmiség.-mosolygott vissza, majd bement a házba.

Victor haja reggel