10.~

Miközben mi dolgoztunk, Jeremy elhagyta a hotelt. Kevéske pénze fogyóban volt, fogalma sem volt, hogy honnan szerethetne pénzt.
- Pénzt kell szereznem.-morogta magában majd táskájával együtt útnak indult. Mivel nem tervezett bankot rabolni de szüksége volt pénzre, fontolóra vette, hogy magához vesz egy kisebb összeget nem teljesen legális módon és ezért nézegetni kezdte a boltokat. Nem gondolkodott nagyban, beérte egy kisebb bolttal is mint például ahol én dolgoztam. Miközben sétálgatott meglátta a boltot, többek között engem is a kasszánál.

- Ezt nem hiszem el.-suttogta és bámulni kezdett, de én nem vettem észre. Viszont Ashley annál inkább.

- V, nézd!-nézett rám és mutogatni kezdett az ajtó felé. Kinéztem az ablakon de nem láttam semmi különöset.

- Mi az?-kérdeztem.

- Az előbb ott állt kinn egy ugyanolyan fiú mint te.-érthetetlenül néztem rá- Nem vagyok hülye, komolyan láttam egy srácot!

- Ashley...minden rendben van?-kérdeztem.

- Nem vagyok megőrülve, esküszöm, hogy láttam azt a fiút és úgy nézett ki mint te! Akkor őt láttam reggel a hotelnál is.

- Jó, oké. Lehet csak hasonlított rám, előfordulhat.-mondtam, de kicsit azért furcsálltam, hogy már másodjára hozakodik ezzel elő.

*JEREMY POV*

Mielőtt még észrevehetett volna elhúztam a csíkot, így is elég volt, hogy az a csaj meglátott. Még most sem hiszem el, hogy láttam az öcsémet. Az ikremet! Egyszerre éreztem dühöt és boldogságot. Bedühödtem, mert az a tudat, hogy a szüleim őt választották engem meg bedugtak egy rohadt árvaházba nagyon rosszul esett és mindent megtettem volna, hogy tönkretegyem az életüket. Viszont örültem, hogy végre megtaláltam. Régóta vártam arra, hogy lássam az öcsémet. Mindig is szerettem volna egy testvért és most végre megtaláltam. De most ezt félre kellett tennem egy időre, ugyanis pénzhez kell, hogy jussak, és már meg is van, hogy honnan.

* Victor POV*

Ashley egész nap zaklatott volt és azt magyarázta Josh-nak, hogy nem őrült meg, igenis az a srác úgy nézett ki mint én. Olyan meggyőző volt, hogy már kezdtem neki hinni, és már fel is merült bennem egy gondolat, de az lehetetlen. Mindenesetre próbáltam nem figyelni rá, de nem sikertelenül. Ráadásul még Lisa is egyedül jött és még Cindy-t sem láttam, de természetesen legjobb barátom az eszembe juttatta.

- Na és..mi a helyzet a kis szomszédlánnyal?

- Kivel? Cindy-vel?-bólintott.-Tegnap beszéltünk és ennyi.

- Szóval beszéltetek?-kérdezte nagy vigyorral.

- Igen..ez olyan nagy dolog?

- Később még az lesz.-kacsintott és távozott. Kikészít ez a gyerek, de ha nem lenne ilyen akkor nem is Josh-ról beszélnénk.

Munka után siettem haza ahogy csak tudtam két okból is kifolyólag. Az egyik, mert még mindig fújt a szél és hideg volt. A másik, hogy szerettem volna találkozni Cindy-vel de sajnos ez a tervem füstbe ment, ugyanis nem volt kinn az udvaron. Tudomásul vettem, hogy ma nem látom és bágyadtan mentem be a házba. Mikor beléptem már apa benn volt.

- Szia. Anyu?-kérdeztem.

- Még benn kellett maradni az irodában, de egy óra múlva itthon lesz.-mondta.

- Rendben. Ha kellek, fenn leszek a szobámban.-mutattam fel a lépcsőn, de apu megállított.

- Várj csak egy kicsit Victor. Anyád mesélt nekem a szomszédlányról, hogy...

- Ne, ne, apu. Inkább szerintem hagyjuk ezt a témát, már túl vagyunk a felvilágosításon nem?

- Igen, és csak annyit szeretnék mondani, hogy egyet értek anyáddal.

- Oké, végeztünk? Ezt anyával már megbeszéltem, felmehetek?

- Menj csak.

- Köszönöm.-fújtam ki a benn tartott levegőt és felmentem.

Jeremy