38.~

Az elkövetkezendő órákban tökéletes összhangban tudtunk dolgozni, bár nem tudom, hogy ez egy boltban hogy lehetséges.
Közben megérkezett drága kis törzsvásárlónk is, akit szembesíteni kellett a tényekkel.
- Mi? Már nem fogtok itt dolgozni?-kérdezte felháborodva.
- Ezen a héten még lehet itt leszünk, de már nem sokáig.
- És ki lesz itt helyettetek?
- Személyes jó barátunk, Dimitri fog minket helyettesíteni.-mondtam majd megveregettem a mellettem álló Dimitri vállát.- És gondolom lesz még valaki.
- Igaz, hogy helyes, de nem fogok neki azonnal puszit adni.-Dimitri kérdően nézett.
- Hogy mi?
- Később elmondom. Lisa, neked adhatok valamit?
- Igen, egy csomag gumicukrot.
- Mi lett a rágóval? Leszoktál?
- Nem, csak már régen ettem gumicukrot.
- Értem. Dimitri kérlek, hoznál egy csomaggal?-kértem meg a barátomat, aki fordult egyet a sorok között és már vissza is tért egy csomaggal.
- Ez a kedvencem, honnan tudtad?-kérdezte Lisa meglepődve Dimitri-től.
- Van hozzám szemem.-mosolygott.
- Úgy érzem jóban leszünk.-mosolygott Lisa is és távozott. De először mindhármunknak adott egy-egy puszit. Dimitri meglepve de mosolyogva fogadta, viszont mikor Josh-ra került a sor, volt egy kis hozzáfűzni valója.
- Neked bagó szagod van.. moss inkább fogat.
- Még szerencse, hogy az arcomra kapok puszit.
- Hát a szádra soha sem fogok adni, hiába cuki vagy..Sziasztok!-köszönt el és már el is hagyta a boltot.
- Ezt jól megkaptad egy tizenhárom éves kis csajtól.
- Fogd be...
- Szóval ez lenne az a puszi?-kérdezte Dimitri.
- Igen...nem tudom, hogy miért adja, de már egy éve jár ide és mindennap ad egyet. Ez már szokásos.
- És ezért nem néznek pedofilnak?-nevetnem kellett.
- Nem, minket nem..csak téged.
- Mi? Miért?-húzta fel a szemöldökét.
- Mert te vagy itt a legidősebb.-feleltem mire furcsán nézett rám.-Csak húzom az agyad.
- Ajánlom is.-mondta és megütögette az arcom majd tovább állt.
*** 
Már éppen a felmosásnál tartottunk-ahol Dimitri is besegített-mikor meghallottuk az ajtó nyitódását jelző csengőt.
- Elnézést, zárva vagyunk.
- Akkor visszajövök később.-a hangjából ítélve nő volt, és nagyon ismerős hangja volt, így megfordultam. Cindy volt.
- Szia!-egyenesedtem fel azonnal és hozzá futottam. Megöleltem és adtam neki egy csókot.
- Sziasztok srácok!-köszönt a többieknek is.- Akkor áll még az ajánlat, hogy veled megyek a bátyádhoz?
- Persze.
- Amúgy Dimitri, hogyhogy itt van?
-A főnök helyettem vette fel. Viszont kellene még egy ember, nem tudsz valakit?
- Hm...-gondolkodóba esett, szóval volt rá egy kis esély, hogy tud valakit.- Megvan! Van egy barátnőm, aki éppen állást keres. Ha gondolod megemlíthetem neki, hogy üresedés van.
- Az szuper lenne. Amúgy ha gondolod, mehetünk is.-mosolyogtam.
- Menjünk.-helyeselt, én pedig levettem az akasztóról a kabátom.
- Sziasztok!-fordult vissza Cindy, majd én is intettem a fiúknak és elindultunk. A fiúk beszélni kezdetek:
- Szerinted komolyan gondolja Cindy-vel?-kérdezte Dimitri.
- Halálosan. Az eddig barátnői nem voltak rá ilyen hatással. Teljesen kivan cserélve.
- Van benne valami. Mikor meglátta rögtön felcsillant a szeme.
- Igen...lehet most hülyének fogsz nézni, de szerintem V megtalálta.-mosolygott Josh, mire Dimitri is elmosolyodott és tovább folytatták a felmosást.
 Mivel az őrs sokkal messzebb volt, így buszozás helyett metróval oldottuk meg a dolgot és már negyed óra múlva közelebb voltunk. Sétáltunk még pár háztömbnyit és meg is érkeztünk.
Megbeszéltem az egyik őrrel, hogy látogatóba jöttünk, aki aztán bevezetett minket egy szobába. Rajtunk kívül még mások is voltak benn.
Leültünk és vártunk. Meg kell mondjam kicsit izgultam, hiába már találkoztunk. Alig vártam, hogy végre megérkezzen, de szerencsére nem kellett sokat várnunk. Sugárzó arccal lépett be és mikor meglátott minket fülig ért a szája.

-Sziasztok!
-Szia bátyus.-köszöntem én először majd felálltam és megöleltem.
-Jó újra látni.
-Téged is.-válaszoltam majd elengedtük egymást. Cindy következett.
-Cindy! Téged is jó látni.
-Szintúgy Jeremy.-mosolygott Cindy és őt is megölelte.
-Amúgy ti hogyhogy így...együtt? Az őszintét megvallva csak Victor-ra számítottam.-kérdezte és mutogatni kezdett mindkettőnkre.
-Hát...-mondtam volna de helyett megfogtuk egymás kezét Cindy-vel és felemeltem, hogy Jeremy lássa.
-Csak nem?-kérdezte nagy mosollyal az arcán mire mindketten bólintottunk.-Oh, gratulálok! Ideje volt már. Tudod Cindy...mikor elsőnek benn volt az öcsém sokat mesélt rólad és arról, hogy mennyire tetszel neki.
-Tényleg?-nézett rám.
-Igen. De ezt majd később megbeszéljük, elvégre Jeremy-hez jöttünk.
-Oh nem, csak nyugodtan, amúgy is régen láttam már szappanoperát.-nevetett.
-Na de most tényleg..Hogy vagy?
-Megvagyok...de a napok nagyon lassan telnek.
-Már csak egy hét és kiengednek.
-Jó lenne már az utolsó napot tölteni, de megérdemlem a büntetést. Kellett nekem lopni.
-De jó oldala is van. Ha nem teszed meg akkor valószínűleg most nem ülnétek itt.-szólt közbe Cindy.
-Van benne valami.-mosolygott Jeremy.-Amúgy...a szüleinknél utaltál már...rám?
-Még nem. De régen, mikor kérdeztem őket a testvérről vagy témát váltottak vagy üvöltözni kezdtek. Jobbnak láttam, ha nem hozom fel.
-Legyen akkor meglepetés.-kacsintott. Ebből adódóan hirtelen-bár nem tudom, hogy hogy-eszembe jutott a plüss.
-Oh még el nem felejtem...-mondtam és elővettem a zsebemből.-Ezt neked küldik.
-Húha.-mondta kikerekedett szemekkel és átvette-Azt hittem, hogy elveszett.
-Mikor az árvaházban kerestünk egy Emily nevű kislány adta ide, hogy adjam át neked. Nagyon hiányzol neki.
-Ő is nekem. De nem hittem volna, hogy látom még. Kiskoromban ezzel aludtam csak mikor tizenegy voltam valahogy elvesztettem... Még Katie nénitől kaptam mikor két éves lettem. Azzal biztatott, hogy ennek a macinak még sok barátja lesz, ha az új családomhoz kerülök. De nem lett egy barátja sem.-szorongatta a plüsst, közben láttam, hogy könny szökik a szemeibe.
-Nagyon sajnálom.-mondta Cindy és megfogta a bátyám kezeit.
-Ne sajnáld.-mosolygott vissza Jeremy-Tizenkilenc évet kellett várnom arra, hogy végre családom legyen, de már megérte, hiszen van egy remek öcsém.-nézett rám, ami sokat jelentett nekem. Nem hittem volna, hogy egyszer ilyet hallok majd.
-Ha gondolod, majd ha kiengedtek...akkor elkísérhetlek az árvaházba, hogy meglátogasd őket.
-Az jó lenne.-bólintott közben mosolygott.- Amúgy ha innen kiengednek, nem tudnál nekem valami munkát ajánlani? Valamit kezdenem kell magammal.
- Ami azt illeti, a kisboltban éppen üresedés van, de kétlem, hogy a főnök felvenne a történtek után.
- Ez teljesen jogos.-sóhajtott.
- De, ha tudok valamit ígérem szólok.-biztattam mégiscsak.
- Oké.-mosolygott.- Na de most meséljetek ti! Mióta lettetek egy pár?
- Oh, hát tegnap óta. -mosolygott Cindy.
- De nagyon cukik vagytok.-kezdett el mutogatni mindkettőnkre nagy mosollyal- Mintha csak saját magamat látnám veled Cindy, de tényleg. Hihetetlen még mindig.
- Biztos furcsa, de én megtudnálak titeket különböztetni. Már csak a hangotok alapján is és a modorotok is más. Tégy majd próbára, ha gondolod.
-Tényleg? Vigyázz mert szavadon foglak.-nézett rá Jeremy sunyin Cindy-re.
- Arra én is kíváncsi leszek.-szóltam közbe én is.
- Na majd meglátjátok!-felelte magabiztosan Cindy mi pedig csak mosolyogtunk, de hirtelen belém hasított az, amit Josh mondott.
- Most jut csak eszembe, hogy ha szabad leszel hivatalos vagy egy bulira.
- Bulira?
- Igen. Josh barátom elakar menni velünk valahová, ha már nem leszel a "sitten".
- Ez szuperül hangzik! Most még jobban várom, hogy kikerüljek innen, amúgy is rám fér már egy buli.
- Gyorsan elfog telni még ez a hét, és ha megtudom dumálni az egyik rendőrrel, akkor ezen a héten még egyszer bejövök.
- Annak örülnék, de ha nem szólnak, akkor tudom, hogy nem sikerült.
- Úgy is fognak, és ha szólnak, hogy jöjjünk érted jó ha Cindy-vel jövök?
- Persze.-mosolygott, de közben szólt az őr, hogy vége a látogatásnak. Ez most eléggé rövidre sikerült, de ennyinek is örültünk, hiszen láthattuk egymást. Nehéz szívvel, de elköszöntünk egymástól és elhagytuk a kapitányságot.